A kerecsendi népesség száma 1990-ben 1.854 fő volt. Az azóta eltelt negyed évszázad jelentős, több, mint 30 %-os népesség gyarapodást eredményezett. A népesség számának változása a 2007-ig tartó töretlen növekedés után csak 2008-ban és 2009-ben mutat csekély csökkenést. Azóta ismét folyamatos a növekedési trend. 2015-ben már 2.417, 2016-ban 2.492 lakosa volt a településnek. Ez 563 fővel több, mint 25 éve. A népesség számának változását a születések számának elsősorban a roma lakosság körében megfigyelhető emelkedése eredményezi. A lakosság egyes korcsoportjai között a legjelentősebb arányt a 18-59 évesek képviselik, de a 0-14 éves korosztály számaránya is magas. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy míg a 64 éves korcsoportig a férfiak számaránya meghaladja a nőkét – az arányeltolódás a 18-59 évesek között több mint 10 %-os a férfiak javára - addig a 65 év felettiek között a férfiak aránya drasztikusan csökken.
A Magyarországon élő nemzetiségek közül németek és romák laknak a településen. A 18. század végén betelepített és elmagyarosodott németek nem őrzik hagyományaikat. A nemzetiséghez tartozás kifejeződése az utóbbi évtizedekben először a 2010-es nemzetiségi választásokhoz kapcsolódóan történt meg, amikor 64 fő kérte felvételét a német nemzetiségi névjegyzékbe. A magukat német nemzetiséghez tartozónak vallók száma 100 fő körüli.
A népességen belül lényegesen magasabb és folyamatosan növekvő arányt képviselnek a romák. A 90-es évek elején minden harmadik kerecsendi a roma nemzetiséghez tartozott. Napjainkban lélekszámuk 1000 fő körüli, arányuk meghaladja a 40 %-ot. 2006-ban 328, 2010-ben 397, 2014-ben pedig 362 választásra jogosult roma lakos kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe. Összes választóhoz viszonyított arányuk az elmúlt három önkormányzati választás során 20-23 % között mozgott. Ez csupán mintegy fele a romák lakosságon belüli számarányának.